2012. november 11., vasárnap

Új kommunikációs protokoll segítheti az űrkutatást


A NASA új fejlesztése biztonságossá teheti a bolygóközi adatátvitelt.


A földi internetet általában az adatvesztés minimális kockázata és a gyorsaság jellemzi. Ám a bolygók között létesített internetkapcsolatnál az itteni szabályok nem érvényesülnek. Az információáramlás során könnyebben elveszhetnek az adatok, hiszen a rendelkezésükre álló útvonalak száma is lényegesen kisebb. 

A NASA legújabb fejlesztése azonban képes lehet arra, hogy ezen akadályokat leküzdje. A DTN /Disruption Tolerant Networking/ kommunikációs protokoll – ahogyan a neve is mutatja – „tolerálja” a megszakadást. Amíg az egyes csomópontok nem jeleznek vissza, hogy a küldött „csomagok” hiánytalanul megérkeztek, a DTN megőrzi az adatokat a közvetítő szervereken.

A DTN tesztelése során egy szimulációt hajtottak végre az ESA németországi centrumában. A kísérlet alatt egy legóból felépített robotautó jelentette a Hold felszínét feltérképező kutatólabort /a Curiosity űrszondához hasonló/. Az autót Sunita Williams űrhajós a laptopján keresztül irányította az ISS-ről, mintha egy Hold körül keringő űrállomásról történne a vezérlés.

A próba sikeres volt, ami azt bizonyítja, hogy a DTN valóban mérföldkő lehet a bolygóközi internet megteremtésében.


Protokoll

A protokoll a hálózati kommunikációt meghatározó egyezmény. Leírja a protokoll-üzenetek felépítését, valamint a csomópontok közti küldési sorrendet.

A protokollnak számos, eltérő formájáról beszélhetünk.

Megkülönböztethetünk nyílt és zárt szabványokat. A TCP/IP protokoll például a nyílt szabványok közé tartozik.

A szabványosítást különféle szervezetek végzik. Az egyik ilyen jelentős szabványosító szerv az IEEE. Az internetes protokollokat az IETF szabályozza.  


A Curiosity

A NASA 2011. november 26-án indította el a Marsra a Curiosity nevű űrszondát. A „Kíváncsiság” a Mars Science Laboratory misszió keretében tanulmányozza a „vörös bolygót”.

A leszállás 2012. augusztus 6-án történt. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a mozgó kutatólabor 2 évig /ami egy marsi évnek számít/ végzi feladatát.  


Források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése