2012. október 20., szombat

Digitális analfabetizmushoz vezethet az informatikaoktatás új kerettanterve?


A pedagógusok aggódnak az informatikaoktatás 2013/2014-es kerettantervi modellje miatt.


Az informatikatanárok véleménye szerint az új rendszer hátrányosan érintheti a diákokat. A módosítás ugyanis jelentősen lecsökkentené az informatikaórák számát, továbbá az informatikaoktatást más tárgyakba integrálná. Példának okáért: míg az előző kerettanterv értelmében az alsó tagozatos diákoknak heti 1 órában kell informatikát tanulniuk, addig a 2013/2014-től érvényes kerettanterv szerint az 1-4. évfolyamon teljesen megszűnhet ez a tantárgy. A többi évfolyamon is jelentős csökkenések lehetnek.   

Az alacsony óraszám elsősorban a gimnazistáknál és a szakközépiskolás tanulóknál jelenthet gondot, hiszen így nehezebben tudnak felkészülni a zömében gyakorlati ismereteket kívánó informatika érettségire. A gyorsított óramenet következtében digitális analfabétákká válhatnak.

Mindez a tanárokra is nagy terhet róhat: a kevesebb informatikaóra kevesebb munkaerőt igényel, ami létszámcsökkentést eredményezhet. A nyilatkozatok alapján azonban a lelkiismeretes informatikatanárok e nélkül is a pályaelhagyást választanák, a kockázatok elkerülése érdekében.

Digitális írástudók és írástudatlanok

A digitális írástudás nem jelent mást, mint a számítógép eszköztárának, illetve az internetnek az ismeretét és sikeres használatát.

Napjaink társadalmában mindez létszükségletté vált. Sajnos azonban világszerte sokan tudatlanok az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatban. Őket nevezzük digitális írástudatlanoknak, másképpen digitális analfabétáknak.

A digitális analfabetizmus kiküszöbölésében kiemelkedő az oktatás szerepe.
Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság koordinálja az ECDL képzést, ezzel is hozzájárulva a digitális egyenlőtlenségek csökkenéséhez.   

Akinek sikerült felkeltenem érdeklődését a digitális írástudás iránt, annak valószínűleg Kőrösné Mikis Márta: A digitális írástudás gyermekkori megalapozása c. munkája is elnyeri majd a tetszését. A Digitális egyenlőtlenségek: Nemzetközi példák és magyarországi alkalmazás c. 2003-as tanulmány szintén hasznos olvasmány.    

Források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése